SMS Dresden (1907)

SMS Dresden
A Dresden a Vilmos császár-csatornán a háború előtt
Hajótípus	könnyűcirkáló
Névadó	Drezda városa
Tulajdonos	Kaiserliche Marine
Hajóosztály	Dresden-osztály
Pályafutása
Építő	Blohm & Voss, Hamburg
Ára	7 460 000 aranymárka
Építés kezdete	1906.
Vízre bocsátás	1907. október 5.
Szolgálatba állítás	1908. november 14.
Szolgálat vége	1915. március 14.
Sorsa	legénysége elsüllyesztette a Robinson Crusoe-szigetnél 1915. március 14-én
Általános jellemzők
Vízkiszorítás	3664 t, 4268 t (max.)
Hossz	118,3 m (teljes) 117,9 m (vízvonalon)
Szélesség	13,5 m
Merülés	5,54 m (max.)
Hajtómű	12 gőzkazán, 2 Parsons-gőzturbina – 4 db háromszárnyú hajócsavar (∅ 1,95 m)
Üzemanyag	szén
Teljesítmény	14,794 le (11.032 kW) 18,88 le (13.886 kW)
Sebesség	25,2 csomó (47 km/h)
Hatótávolság	6700 km 12 csomós sebesség mellett
Fegyverzet	10 db Sk 10,5 cm L/40 löveg (1500 lövedék) 8 db Sk 5,2 cm L/55 löveg (4000) 2 db 45 cm-es torpedóvető cső (5 torpedó)
Páncélzat	fedélzet: 20-80 mm lejáratok: 100 mm parancsnoki torony: 20-100 mm lövegpajzsok: 50 mm
Legénység	361 fő (köztük 18 tiszt)
A Wikimédia Commons tartalmaz SMS Dresden témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az SMS Dresden^{[m 1]} a Német Császári Haditengerészet (Kaiserliche Marine) egyik könnyűcirkálója (korabeli német megnevezése: Kleiner Kreuzer – kiscirkáló) volt, osztályának névadó egysége. Egyetlen testvérhajója az Emden volt. A Blohm & Voss hamburgi hajógyárában fektették le a gerincét 1906-ban. 1907 októberében bocsátották vízre, és építését 1908 novemberében fejezték be. Szolgálatba állítását a próbajáratai során bekövetkezett balesetek késleltették. Az egyik ilyen eset során összeütközött egy másik hajóval, és súlyos károkat szenvedett. Az előző Königsberg-osztályú cirkálókhoz hasonlóan a Dresden-osztály is 10 darab 10,5 cm-es ágyút kapott és két torpedóvető csövet.

A Dresden pályafutása nagy részében a tengerentúlon szolgált. Szolgálatba állítása után 1909-ben látogatást tett az Egyesült Államokban a Hudson-Fulton Ünnepségek alkalmából. Németországba való visszatérése után három évet töltött a Nyílt-tengeri Flotta (Hochseeflotte) felderítőcsoportjának állományában. 1913-ban a Földközi-tengeri hajórajhoz osztották be, majd a karibi térségbe vezényelték, hogy védelmezze a német állampolgárokat a mexikói forradalom idején. 1914 közepén Victoriano Huerta diktátort Jamaikára szállította, ahol a britek menedékjogot biztosítottak számára. 1914 júliusában haza kellett volna indulnia Németországba, de a világháború kitörése miatt erre már nem került sor. A háború elején a Dresden az Atlanti-óceán dél-amerikai vizein folytatott cirkálóháborút, majd 1914 szeptemberében áthajózott a Csendes-óceánra, ahol csatlakozott Maximilian von Spee tengernagy Kelet-ázsiai Hajórajához.

A Dresden részt vett a coroneli csatában, ahol a Glasgow cirkálóval került harcba. Decemberben a falklandi csatában a Dresden volt az egyetlen német hadihajó, amelyik el tudta kerülni a pusztulást. A brit üldözői elől hónapokig ki tudott térni, míg végül a Robinson Crusoe-szigetnél kötött ki 1915 márciusában. A hajtóművei teljesen elhasználódtak és alig maradt már szene, ezért a hajó kapitánya felvette a kapcsolatot a helyi chilei hatóságokkal a hajó internálása végett. Itt a britek azonban rátaláltak, és a nemzetközi jogot megsértve tüzet nyitottak rá a semleges ország felségvizein. A németek elsüllyesztették a Dresdent, a legénységének nagy része pedig el tudott menekülni és chilei internálótáborba került Quiriquina szigetére. A hajó roncsa a kikötőben maradt, számos felszerelését, köztük a harangját és az iránytűjét később kiemelték és átadták Németországnak.
Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „m” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="m"/>